Személyes vélemény a könyvről

Nagyon szeretem olvasni ezt a könyvet, mert amikor elkezdtem én is éppen gimnáziumba mentem, szóval a történeteket olvasva sokkal jobban átélhettem a történéseket. Elképzelhettem a gimnáziumi életet, de persze a könyvben legtöbbször nem a valóság jelenik meg, mégis jó volt elmélkedni.

Úgy gondolom, hogy mindenki izgalommal várja, hogy egy új helyre kerüljön, ahol barátokat találhat, egy osztályba tartozhat, megtalálhatja önmagát, az értékeit. A lányok életébe pedig előfordul, hogy belép a nagy Ő, a személyes Cortez, aki bár bonyolult helyzeteket hoz, mégis egy szép időszakot élhetünk meg. A fiúkról csak annyit, hogy néha még a negyedik évfolyam végére sem komolyodnak meg, de egyszer csak felnőnek (reméljük).

Végigkísérve a Szent Johannában a gimnazisták életét, főleg az utolsó részt, mi is kíváncsian fogjuk várjuk a szalagavatót, a ballagást, a továbbtanulásról szóló évet, a búcsúzást, néha örömmel, néha szomorúsággal, azonban egyet nem felejthetünk el, hogy mi is felnövünk, ezért ezeket az éveket ki kell használnunk, meg kell élnünk, élveznünk kell, hogy visszagondolva erre a négy évre boldogsággal és jó pillanatokkal emlékezzünk vissza.